A
Hymnus megírásának bicentenáriumára készült emlékérme előoldalán
Kölcsey Ferenc félalakos portréja látható, amint előlép az előoldal
megosztott hátteréből. A portrét AntonEinsle 1835-ös festménye
ihlette. Az ábrázolás finoman utal arra az elvonultságra, amelyben
a Hymnus született Szatmárcsekén. Kölcsey ruházatába rejtve
olvasható a költő vezetékneve. Az ábrázolás alatt egy korabeli toll
utal Kölcsey szerzőségére. Alatta két sorban a Hymnus eredeti
kéziratából vett cím első szava – a „Hymnus” –, valamint a cím
végén olvasható, a mű keletkezését megörökítő „1823”-as évszám
szerepel. A portrétól jobbra függőlegesen a „MAGYARORSZÁG” felirat
áll. Az előoldal alsó harmadában bal szélen két sorban a „2023”
verési évszám, valamint a „BP.” verdejel, jobb szélen a „15000”,
értékjelzés, valamint a „FORINT” felirat olvasható
Reverse description
Reverse script
Latin
Reverse lettering
Az érme
hátoldalán magyarországi körpanoráma látható, melyre – a költemény
szakrális jellegére utalva – a szentháromságot szimbolizáló
központi háromszögből három irányba sugarak vetülnek. A háromszög
körül a Hymnusban megfogalmazott kérés, a „NYÚJTS FELÉJE VÉDŐ KART
HA KÜZD ELLENSÉGGEL” felirat olvasható; az idézet végpontjait egy
pont választja el. A körpanorámában középen lent Kölcsey
Szatmárcsekén található sírhelye látható, amelyet Magyarország
ikonikus tájegységeinek ábrázolásai vesznek körül. Az óramutató
járásával megegyező sorrendben ezek az alábbiak: Tihany, a Balaton,
Szigliget, Esztergom, a Dunakanyar, Visegrád, Eger, Tokaj és
Szatmárcseke. Az emlékérméket tervező Soltra E. Tamás szobrász- és
éremművész mesterjegye Tokaj ábrázolásába rejtve jelenik
meg.